Hatalmas rés tátong a költségvetésben, az infláció vagy kegyetlen költségvetési hiányhoz, vagy durva megszorításokhoz és recesszióhoz vezet. A gazdasági helyzet miatt a forint és az állampapírhozamok is sérülékenyek - az egyébként meglehetősen drága magyar állampapírok tekintetében is elkél az óvatosság. Az EU-val kötött "béke" persze sok mindent megoldana. Hát még a magyar euró.
Több mint hat évtizede először száz százalék fölé emelkedett a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósság-ráta - írja az MTI.
A genfiek a népszavazáson elutasították a városban élő leggazdagabb 1%-nak szánt "szolidaritási" adóemelést - írja a Bloomberg.
Az Európai Bizottság már aktívan vizsgálja az orosz-ukrán háború és a koronavírus-járvány miatt kivetett különadókat. A magyar kormánynak figyelmeztetést is küldtek, hogy vezessék ki azokat, de nem pusztán az Orbán Viktor vezette kabinet intézkedéseivel van probléma: általánosságban piactorzítónak tartják a szektorokra kivetett szelektív adókat, amelyeknek inflációerősítő hatása is van. A rezsicsökkentéshez hasonló, energiaárak miatt bevezetett támogatásokat is mind kivezetnék - jelezték bizottsági források a Portfolio-nak.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormányát egyre több kritika éri a költségvetési gazdálkodásával kapcsolatban, és egyre nagyobb az aggodalom, hogy a gazdaság negatív spirálba kerülhet. Eimear Daly, a NatWest Markets stratégája szerint "a fiskális romlás mértéke nagyban eltér a feltörekvő piacok között, és Magyarország az egyik legkirívóbb bűnös". Hangsúlyozza továbbá annak potenciális kockázatát, hogy a piac középtávon a monetáris politikáról a fiskális politikára helyezi át a hangsúlyt.
Az Európai Bizottság lesújtó véleményt fogalmazott meg a magyar kormány gazdaságpolitikájáról és számos intézkedést várnak el a most közzétett Országspecifikus ajánlások szerint. Így megkövetelik a rezsicsökkentés kivezetését, átiratnák a költségvetést, fiskális szigort várnak el, a helyreállítási alap lehívásához feltételül szabott szupermérföldkövek maradéktalan teljesítését követelik, hogy az uniós források támogathassák a növekedést. De ugyanígy elvárják az ár- és kamatplafonok kivezetését a torzító hatások csökkentése és a monetáris transzmissziós mechanizmus zökkenőmentes működésének megkönnyítése érdekében. Gyakorlatilag az elmúlt egy év legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedéseit bírálja Brüsszel.
Az Európai Bizottság 2023. tavaszi gazdasági előrejelzésében az év eleji vártnál jobb teljesítménynek köszönhetően az EU növekedési előrejelzését némileg felfelé módosították. A csökkenő energiaárak alacsonyabb energiaszámlákhoz vezettek, de a maginfláció továbbra is erős maradt, ami az inflációs előrejelzés felfelé történő felülvizsgálatát eredményezte. A kormányoknak azonban azt tanácsolják, hogy ne hagyják magukat a magas infláció átmeneti előnyei által befolyásolni, és inkább arra összpontosítsanak, hogy a csökkenő energiaárakat kihasználva fokozatos költségvetési konszolidációval javítsák a költségvetés fenntarthatóságát - írja értékelésében a CEPR.
Ukrajna már hatalmas összegben kapott külföldi támogatásokat, több mint 15 milliárd dollárnyi segély érkezett, hogy az ország működhessen. De ennek ellenére is nagy a költségvetési hiány.
Jövő nyárra 3 százaléki körüli éves inflációt, 2024 egészében pedig 3,5-4 százalékos növekedésre számít Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Arra számít, hogy még az idén is 1 százalék körüli lehet a GDP-növekedés, valamint hogy jövőre az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország. Beszélt arról is, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalomban óriási visszaesés van.
Már meghallgatható a Porfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy az első negyedéves államháztartási adatok alapján kényelmetlen helyzetbe kerülhet a kormány már nem csak a 2024-es költségvetés tervezésénél, de az idei végrehajtásánál is. Vendégünk Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója. A második blokkban háborús témával foglalkoztunk: egyrészt az ukránok tervezett tavaszi hadjáratával, másrészt azokkal a kritikákkal, amelyek Putyint és a döntéseit érik és nem csak nyugatról vagy Ukrajnából, hanem házon belülről is. Erről Huszák Dánielt, lapunk globál rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
Az eddig vázolt 2,5%-ról 2,9%-ra megemelte a kormány a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiánycélt, sőt a 2025-re tervezett 1,5%-os deficitcélt is megemelte 1,9%-ra – derült ki a ma közzétett, Brüsszelbe elküldött magyar konvergenciaprogramból.
Könnyen támadhat az az érzésünk, hogy Magyarország vezetői nem szeretnék bevezetni az eurót, miközben a közös valuta számos előnnyel rendelkezik. Az elmúlt időszak hazai eseményei alapján pedig már az is nyilvánvaló, hogy milyen hátrányok érhetnek bennünket a kimaradással.
Az Európai Bizottság javaslatot tett az EU költségvetési szabályainak reformjára, amelynek keretében többek között biztosítani kell, hogy az államadósság négy év alatt csökkenjen, és további lépések nélkül egy évtizeden át csökkenő pályán maradjon. Németország számára viszont ez is kevés lehet, amely a Stabilitási és Növekedési Paktum újratárgyalásánál szigorú szabályozást akar.
Az Európai Bizottság az év végéig átverné a tagállamokon az államadósságszintek csökkentését reformjavaslatait, hogy úgy alakítsák át a stabilitási és növekedési paktumot, hogy az ne akadályozza a növekedést, de csökkentse az eladósodottságot. Németország viszont az EU-t is szorongatja, hogy szigorúbb szabályokat alkosson, ne egyéni adósságpályákat alkalmazzon. Christian Lindner német pénzügyminiszter már egy véleménycikkben állt bele Brüsszelbe.
Márciusban ismét jelentős, 564,6 milliárd forintos deficit keletkezett az államháztartás központi alrendszerében, így az első háromhavi együttes hiány 2090 milliárd forintra hízott, ami az egész éves hiánycél 61,5%-a. Egyik érték sem kiugró az elmúlt évekhez képest, és a Pénzügyminisztérium is hangsúlyozza a közleményében, hogy továbbra is tartani akarja az idénre kitűzött 3,9%-os GDP-arányos hiánycélt, de összességében az adatok rámutatnak arra, hogy az idei év is kihívásokkal teli a költségvetési politikában, főleg az egyre fájdalmasabban emelkedő kamatkiadások miatt, ami elszívja a költségvetési mozgásteret a többi tétel elől.
Az elmúlt időszakban nagyot fordult a világ: újra „divatba” jöttek a kötvények (a gyorsuló növekedés és a csökkenő infláció idején ez az eszközosztály szokott a legjobban teljesíteni), a korábban elkerült román piac pedig különösen erős hátszéllel menetel.
Zaporizzsja megye több pontjáUkrajna jelenlegi arany- és devizatartaléka több mint 10 éves csúcson áll, meghaladja a 30 milliárd dollárt - közölte Oleg Usztenko, gazdasági kérdésekben illetékes ukrán elnöki tanácsadó.
A világjárvány nehézségeiből alig felszusszanva, újabb kihívásokkal találták szembe magukat a jegybanki döntéshozók. A járvány alatti gazdaságélénkítő monetáris és fiskális intézkedések megnövelték a pénzbőséget, keresletet, az elmúlt periódusban pedig globális szinten beindult az áremelkedés. Bár globálisan, illetve regionálisan is hasonló okok mozgatják az inflációt, régiónkat tekintve számos különbség fedezhető fel az infláció lefutásában. A visegrádi országok, valamint Románia inflációs folyamatának lefutását összehasonlítva számos olyan szempont kiemelhető, mely ezen különbségeket eredményezte. Ebben a cikkben ezeket gyűjtöttük össze a folyamat jobb átláthatósága érdekében.
Az EU újra és újra bizonyítja, hogy képes alkalmazkodni az új körülményekhez. Sőt, gyakran a legnehezebb időszakok eredményezik a legjelentősebb fejlődést. Különösen igaz ez a gazdasági és monetáris uniónkra.
Februárban 1381,5 milliárd forintos deficit alakult ki az államháztartás központi alrendszerében, ami hatalmas szám, csak a 2022-es februári hónap szárnyalta túl (1585 milliárd forintos volt), amikor a választások előtti szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíjkifizetés terhelte meg a büdzsét. Idén februárban ismét volt 13. havi nyugdíjkifizetés a magas inflációs adatok mellett, de szja-kifizetés nem. Ezzel együtt sem aggódik a Pénzügyminisztérium, mert a közleményében azt hangsúlyozza, hogy „ha a GDP 2023-ban 1,5% felett nő, akkor a többletbevételt is a hiány további csökkentésére fordítjuk, gyorsítva a 3%-os, vagy az alatti deficit elérését”.
Holnap jön az amerikai inflációs adat.
Tartják magukat a korábbi előrejelzéshez.
Már látszódnak a magyar devizánál a túlvettség jelei.
Szerinte újra kell gondolni a monetáris politikát.
A kormány szerint puccs készült az országban.
Közel 200 százalékos pluszban is volt már az árfolyam.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
